A "szelfi-turizmus” tönkreteszi a világ ikonikus látnivalóit
Ez az új trend egyre inkább arról szól, hogy az utazók nem azért látogatják meg a világ nevezetességeit, hogy elmerüljenek a helyi kultúrában vagy történelemben, hanem hogy tökéletes képeket készítsenek a közösségi média platformokra, mint például Instagramra vagy TikTokra. A régi típusú családi nyaralásfotók, ahol egy-egy híres műemlék előtt pózoltak, már kevésbé jellemzők. A mai látogatók inkább az ikonikus helyszínek hátterében készítenek szelfiket, amelyek célja a személyes élmény megörökítésén túl a követők figyelmének megszerzése.
A közösségi média hatása
Az UNESCO szerint a szelfi-turizmus számos híres látnivalóra komoly hatással van. A túlzsúfoltság sok helyen óriási nyomást gyakorol az infrastruktúrára és rontja a látogatók élményét. Például Hallstatt, az osztrák kisváros, amelyet a Disney-féle „Jégvarázs” inspirált, évente több mint egymillió turistát vonz. A turisták szinte csak a mesebeli hegyek előtt készült szelfik miatt keresik fel a települést, ezzel teljesen felborítva a városka békéjét.
Más helyeken is hasonló problémákkal küzdenek. Barcelona lakói például egyre inkább elégedetlenek a turisták özönével, akik a Sagrada Família előtt versenyeznek a legjobb fotóért. Velencében pedig a turisták annyira belemerülnek a szelfik készítésébe, hogy figyelmen kívül hagyják a helyi szabályokat, ami káoszt és baleseteket okoz.
Valódi következmények
A szelfi-turizmus amellett, hogy zavarja a helyi lakosokat, egyben veszélyezteti a kulturális örökségeket és a közbiztonságot is. Velencében például egy gondola felborult, mert a turisták nem voltak hajlandók abbahagyni a fotózást, annak ellenére, hogy a gondolás figyelmeztette őket. Ez csak egy példa arra, hogy a turisták gyakran nem tisztelik a helyieket vagy a helyszínek törékeny egyensúlyát.
Olaszországban, Abruzzóban például a szarvasgomba-vadászat során is előfordult, hogy a turisták inkább a zsákmány fotózására koncentráltak, mintsem magára az élményre. Ez a viselkedés a helyi túravezetőket arra kényszerítette, hogy új módszereket találjanak ki, amelyek elvonják a figyelmet a telefonokról, és valódi élményt nyújtanak a látogatóknak.
Megoldások keresése
A világ különböző városai és régiói próbálkoznak a szelfi-turizmus visszaszorításával. Portofinóban például akár 300 dollárra is büntethetik azokat a turistákat, akik túl sokáig időznek a népszerű fotóponton. A cél az, hogy megakadályozzák a túlzsúfoltságot és az ebből fakadó káoszt. Amszterdam és Firenze is különböző stratégiákat vezetett be, hogy a turistákat kevésbé látogatott területekre tereljék, ezzel csökkentve a nyomást az ikonikus helyszíneken.
Az ilyen intézkedések azonban ellentmondásosak lehetnek, hiszen sok helyszín gazdasága nagymértékben függ a turizmustól. Az UNESCO szerint a fenntartható turizmus megteremtéséhez a turisták szemléletmódjának és viselkedésének megváltoztatása szükséges. A szervezet úgy véli, hogy az influenszerek kulcsszerepet játszhatnak a felelősségteljes turizmus népszerűsítésében.
Azonban a közösségi média világában, ahol a követők száma és az elérhetőség áll a középpontban, sokan inkább a pillanatnyi hírnévre összpontosítanak, mintsem a helyek és lakosok tiszteletére. Az igazi megoldás talán az egyszerű józan ész, önmérséklet és az emberek és helyszínek iránti tisztelet lehetne.
Ahogy Fran Lebowitz mondta, „Csak tegyünk úgy, mintha egy városban lennénk!” – vagyis bánjunk a világ ikonikus helyszíneivel úgy, ahogy az megérdemli: értékelve annak valódi jelentőségét, nemcsak mint szelfi-hátteret.
